Szösszenet a szoptatásról

Meddig? Hányszor? Éjjel? Köztéren? A szoptatással kapcsolatosan (is) megannyi hír, vélemény lát napvilágot, hogy a leendő és sokszor gyakorló anyuka is elbizonytalanodjon, hogy jól csinálja-e, amit csinál. Úgy gondolom ez azon dolgok egyike, amit nem lehet rosszul csinálni, abban az esetben persze, ha valaki hajlandó szoptatni. Egyetlen dolgot ítélek el, ha valaki önös érdekből (fárasztó, sok a macera, megereszkedik a mellem, ha tápszert kap más is meg tudja etetni = vigyázhat rá, divatból) teszi félre a szoptatást. Ezen kívül bárki bárhogy csinálja, az csak jó lehet. Van aki a szigorúan betartott háromóránkénti etetésre esküszik, van aki az igény szerinti szoptatásra. Itt nem is lehet és nem is kell igazságot tenni és megmondani a tutit. Ez mindenkinél ki fog alakulni úgy, ahogy neki és a gyereknek a legmegfelelőbb. Én személy szerint köztes utat választottam. Nem lógtunk egész nap cicin, mert kipróbáltuk pár nap erejéig és nem jött be. Ebben az esetben egy idő után fogalmam sem volt, hogy azért nyöszög mert éhes, vagy más gondja van. Adjak neki cicit vagy épp ellenkezőleg pont dugig van a bendője. Így ugyanis mindig csak pár kortyot evett a kicsi, soha nem lakott annyira jól, hogy pár óra hosszáig kibírja, de azt nem tudtam, hogy épp csak 1-2 korty ment le és negyed óra múlva jöhet az újabb adag, vagy jutott annyi, hogy háromnegyed óráig is elég neki. Én úgy éreztem ez olyan, mintha mi egész nap nasiznánk. Mire eljön a dél, nem tudunk egy komplett ebédet letolni, a kisebb adag viszont vacsoráig nem tart ki. Viszont mi felnőttek tudjuk, hogy 2 óra múlva újra éhesek vagyunk, vagy izomlázunk van a tegnapi edzéstől. A  három óra pontos betartása mellett pedig azért nem tartottam ki, mert egy melegebb napon a kicsi is hamarabb szomjas/éhes lesz, illetve nekem sem volt annyi tejcsim, mint hidegebb időben. Így aztán általában a 2 órát kivártam két etetés között és utána akár 5 perccel akár másfél órával jelzett a baba, jött az etetés.

Ha az ember lánya nem nehézségként fogja fel a szoptatást, akkor ez nemcsak etetés, hanem lelki feltöltődés mamának, babának egyaránt.

Folyt. köv.