Nem tudom. Mindenesetre míg sorra születnek a figyelmeztető cikkek, könyvek, előadások gyerekpszichológusoktól, gyerekpszichiáterektől, pedagógusoktól, hogy a mai oktatási rendszer nem jó, az általános felfogás a gyerekek fejlődéséről káros- mégis egyre nagyobb a nyomás, az elvárás és a tanulással, iskolapadban üléssel töltött órák száma.
Egyre többet hallani, hogy a korán kelés az egyik legnagyobb probléma. Igen, 50 éve is 8 órakor kezdődött az iskola, de ne elejtsük el, hogy mások voltak a körülmények is. Még ha gyalogolni is kellett a falu másik végében lévő iskoláig, a gyerekek addig is szabad levegőn voltak, mozogtak. Most gyors felkelés, reggeli (esetleg), öltözés és ülés az autóba, a buszra. Semmi mozgás előtte. Nem beszélve stresszes reggeli körülményekről. A családok életvitele is más volt. Este (télen délután) legkésőbb 6 órakor mindenki nyugovóra tért, legalábbis befejezték a valós munkát. A gyerekek lefeküdtek, a szülők esetleg csendes tevékenységet folytattak. Nem volt fény, nem voltak különböző hangok, nem beszélve a különböző sugárzásokról amit a tv, wifi router, apa számítógépe, a mosogatógép, stb, stb kelt, ezzel is hátráltatva az elalvást és zavarva a pihenést. Anno a kelés is korábbi időpontra tevődött, 4 óra körül mindenki ébredt. Reggeli, kis házimunka és mire a gyerek iskolába ment már eléggé friss volt az agya, a szervezete, de még nem volt elfáradva sem. Tudott figyelni, teljesíteni, DÉLIG. Amikor már napközi is volt az iskolákban az pedig hasonló volt az otthoni körülményekhez. Házi készítés, és szabad játék. Otthon pedig házi, és emellett vagy segítség a házimunkában(=mozgás) vagy kinti játék. Mindenesetre nem kellett még 2-4 órát egy helyben ülni.
És mi van ma? 6 körül kelés. Mindenki rohan, hiszen mindenki megy el otthonról, és mindenkinek 8 órára oda kell érnie. Gyors öltözés, reggeli általában elmarad (és akkor még nem is említettem a nyugodtan, közösen eltöltött reggeli fontosságát). A gyerekek stresszelése általában már ekkor elkezdődik: siess, igyad a teát, öltözz, még mindig pizsamában vagy? Mindent odatettél? Nem hiszem el, hogy megint bent hagytad a tesi cuccod!
A gyerek mit érez? Vele van a baj: lassú, a szülei nincsenek vele megelégedve, mindent elfelejt… Odaérünk az iskolába, ahol már első osztályban szigorú szabályok vannak. (Erről később). És jelen pillanatban az első három évben KÖTELEZŐ délután 16 óráig iskolában lenni. De anyuka ne aggódjon, délután már csak rajz, ének, technika foglalkozások vannak? Valóban? És azokon nem kell figyelni? Nem kell semmit se elővenni, leírni? Mert egy gyerek számára az utasítások pontos követése is fárasztó. Nem beszélve róla, hogy a játék helyett akkor is ül a padban! Se a mentális fejlődésének se az izom- és csontfejlődésének nem tesz jót. Sőt. Egyre több a gerinc, derék problémás, elhízott gyerek. Egyre több a disz- és SNI gyerek. Vajon miért? Mert az idegrendszer azon részének fejlődéséhez, ami a tanuláshoz elengedhetetlen nem megfelelő a napi 8 órás padban ülés. Bármi jobb annál. Hiába van napi testnevelés óra, hiába meg vannak osztva az órák és délelőtt és délután is vannak szabadidős időszakok, a felszabadult játékot és mozgást ez nem helyettesíti. A kis 6-7-8 éves gyerekek napi 8 órában az iskolai kontroll és stressz alatt vannak. Figyelnie kell az időt, sietnie kell. És nincs olyan szülő, aki ne arról számolna be arról, hogy miután elviszi a gyereket az iskolából „használhatatlan” a fennmaradó 3 órában. Haza, táska átpakolása, vacsora, fürdés, alvás. Nincs mód a gyerekkel játszani, kikapcsolódni, elvinni edzésre, ne adj isten beszélgetni, mert képtelen már teljesíteni.