Ahogy az lenni szokott, most is egy beszélgetés késztetett arra, hogy megírjam ezt a blogot. A témám onnan jön, hogy egyik ismerősön mesélte az élményeit amit a játszótéren szereztek a nagyjából 2 éves gyerekével. Tudtam, hogy a gyerkőc pár hónapos kora óta kijárnak a játszótérre. Elmondása szerint a kisfiú imádja a gyerek társaságot, sok barátja van. Gondolkoztam is sokat a dolgon, hogy vajon mi a jobb, ha kihordom a kicsit a gyerekek közé, vagy ha otthon alakítunk ki játszóteret az udvaron és ott töltjük el az időt a családdal. Mivel részletesebb élménybeszámolót csak most hallottam, azt hiszem sikerült döntésre jutnom.
Most tudtam meg, hogy a gyerek azért beteg két hetente, mert ott szedi össze a többiektől. (Az immunitás megszerzéséről ld. egy következő blog). Emellett megtudtam, hogy eleinte hagyta a gyerek, ha esetleg elvették a játékát, na de mostmár nem hagyja magát! Igaz, ennek az az ára, hogy a barátok mellett valószínűleg ellenségeket is szerez – és nemcsak a gyerek, hanem az anyuka is. Mert ha az én gyerekemnek egyik társa megharapja bármilyét, és az feldagad, és ez nem egyszeri eset, akkor nem feltétlenül a gyereket fogom hibáztatni. Igen, persze mondhatjátok, hogy nem olyan egyszerű a kicsiket leszoktatni ezekről a rossz szokásokról. Tudom, mert nekem is van itthon egy 2,5 éves fiam. Ő is szokott ideges lenni és olyankor hajlamos dobálni, vagy megpróbál verekedni. De ez nálunk nem működik, ilyenkor különböző módszereket vetünk be, hogy mihamarabb leszoktassuk. De az ismerősöm nevetett a dolgon, nem bánta, hogy néha verekedtek, harapdálták egymást a gyerekek, mert sok gyerkőcnek van ilyen szokása…Természetesen azért ők is próbálják leszokatni erről a kicsit. Ezek után én úgy gondolom nekünk jó az itthoni udvar. Természetesen mindenki eldöntheti, hogy nekik mi a megfelelő. Van aki azon nem akad ki ha a gyerekek verekednek, én meg azon ha naponta háromszor meg kell nézzük ugyanazt a mesét. Más pedig egyáltalán tv-zni nem hagyja a gyerekét. Egyik sem elítélendő, de azért jó beszélgetni másokkal, mert így esetleg könnyebben döntésre lehet jutni.